Neked milyen a szem(l)életmódod? –Interjú Mikola Gyöngyvérrel (Galkó Patrícia riportja)

Szerző

  • 2019-03-12
Admin profilkép

Admin

Bejegyzés megosztása

 

 

Mikola Gyöngyvér, a vakvezető kutyák kiképzése közben

Mikola Gyöngyvér, a vakvezető kutyák kiképzése közben

 

A Szem(l)életmód Rehabilitációs Központ 2017 őszén nyitotta meg kapuit.

Célja a látássérült személyek életminőségének javítása, az új élethelyzethez történő alkalmazkodásuk elősegítése, társadalmi reintegrációjuk támogatása. Szakmai vezetőjük Mikola Gyöngyvér, aki rehabilitációs szakemberként is részt vesz a központba jelentkezők felmérésében, oktatásában. Vele beszélgettünk a központ működéséről, a látássérülteknek szóló tréningekről és a megváltozott életkörülmény okozta kihívásokról.

Mi az első dolog, amit mindenképp szeretnél elmondani a központról?

Magyarországon az elemi rehabilitáció már régóta működik, de 2017-ben indult egy újabb kezdeményezés állami részről, hogy a meglévők mellett új civil szervezetek is becsatlakozhatnak ebbe a folyamatba. Elemei rehabilitáció szempontjából az ilyen központok szinte az egész országot lefedik, tehát az ország legtöbb részén elérhető ez a szolgáltatás. Találunk ilyen központokat többek között Miskolcon, Debrecenben, Kaposváron és Szegeden is.

Milyen szakemberek dolgoznak itt a központban, akikkel az idejelentkezők is találkozhatnak és hányan vagytok?

Jelenleg nyolcan vagyunk szakemberek. Rajtam kívül van még egy rehabilitációs szakember, van egy gyógypedagógus, egy klienskoordinátor, aki egyben szociális munkás is, három informatika oktató és egy pszichológus. Kollégáinkat meg lehet nézni a honlapunkon (www. szemleletmodrehab.hu) is név szerint.

Kiket fogadtok? Mi a folyamata a bekerülésnek? Milyen felméréseken vesznek részt azok, akik ideérkeznek?

Budapesti vagy Pest megyei lakcímkártyával rendelkező, 16 évnél idősebb látássérült személyek jelentkezhetnek hozzánk. A 16 évnél fiatalabbak még tankötelezettség alá esnek, így számukra van egy úgynevezett utazótanári hálózat, így őket tovább szoktuk irányítani ehhez a rendszerhez. Fontos, hogy nem vesszük alapul a törvény szerinti meghatározást látássérülés esetén, tehát nem csak 0.3 látásélesség alatt lehet hozzánk fordulni, hanem funkcionális alapú definíciót alkalmazunk, így azokat is tudjuk fogadni, akiknek más problémájuk van a látásukkal, például agyi sérültek, vagy látótérkieséssel élnek. Jelentkezni lehet telefonon, e-mailben és személyesen is. A klienskoordinátorunkhoz kerül mindenki, aki nyilvántartásba veszi őket, az adatvédelmet szigorúan betartva. Majd egy időpont egyeztetés után bejönnek hozzánk egy rehabilitációs felmérésre. Ennek több része van, először beszélgetünk a klienssel, és ilyenkor felvesszük a fontos háttér információkat róla, amik a rehabilitációs folyamatot befolyásolni tudják. Családi háttér, környezet, lakhatási körülmények, iskolázottság, munka, szabadidő, továbbá megkérdezzük, tud-e a számára igénybe vehető támogatásokról a látássérülésével összefüggően. Ezen kívül beszélünk vele arról is, hogy mi okoz számára problémát a hétköznapokban, és miben tudunk majd segíteni neki, továbbá a részletes kórelőzményt is kikérdezzük, milyen kezeléseken, műtéteken, beavatkozásokon vett részt, hol tart a folyamat. Az is fontos, hogy az egyéb egészségügyi problémáira is fény derüljön, mert nem mindegy, hogy egy látássérüléshez csatlakozik-e hallássérülés vagy, mozgássérülés vagy például cukorbetegség. Ezekre mind azért is van szükség, hogy ne egy az órán legyen véletlenül rosszul a kliens.

Ezek szerint történt már ilyesmi?!

Sajnos igen. Például egy epilepsziás hölgy lett rosszul tájékozódás és közlekedés órán, nem tudtunk róla, hogy ilyen egészségügyi problémája is van. Illetve volt már olyan is, hogy valaki egészségileg rendben van, amikor elkezdi a rehabilitációt, de később fellép nála egy másik probléma, ami miatt nem tudja folytatni a tanfolyamot.

Mit tudtok nyújtani az ideérkező látássérülteknek szolgáltatás szempontból illetve milyen formában?

Ambuláns formában, vagyis bejárósként heti rendszerességgel jöhet hozzánk valaki foglalkozásokra. A XIV. kerületben található a központ, az Ilka utca 35. szám alatt. Egy alkalom általában másfél órás. A másik szolgáltatási forma pedig az otthontanítás, ami azt jeleneti, hogy Budapesten és Pest megyén belül a szakembereink kimennek házhoz, akinél otthon van szükség segítségre. Ez akkor szokott megoldás lenni, ha valaki otthoni útvonalakat, technikákat akar megtanulni saját környezetben, vagy nehezített számára a bejárás (egészségügyi probléma, egyéb körülmény miatt). Bentlakásos formában mi nem szolgáltatunk, erre a Vakok Állami Intézetében van lehetőség.

Sokrétű óráink, szolgáltatásaink vannak, amelyeket a gyógypedagógusok és a rehabilitációs szakemberek tudnak nyújtani, például: tájékozódás és közlekedés tanítása, ami sokszor segédeszközzel zajlik, fehér bottal vagy vakvezető kutyával. Ez utóbbi azért is érdekes, mert én magam vakvezető kutyakiképző is vagyok. Így ennek a speciális közlekedés tanításnak mindkét résztvevőjével tudok egyszerre foglalkozni szakemberként. Ha valakinek nincs még szüksége segédeszközre, akkor speciális technikákat tanítunk arra vonatkozóan, hogyan tudják a látásukat felhasználni a biztonságos és önálló közlekedés érdekében.

Mondanál erre egy példát?

Persze. A csőlátás az egy nagyon komoly probléma, például a Retinitis pigmentosa nevű szembetegség egyik tünete. Ebben az esetben fokozatosan úgy beszűkül az ember látótere, hogy olyan, mintha egy kulcslyukon át nézné a világot. Ez a betegség elsősorban a közlekedésben okoz nagy problémát, hiszen például az alsó akadályokat, lépcsőket nem veszi észre az ember, csak akkor, ha közvetlenül a lába elé néz, viszont így nem tud körbe figyelni, neki mehet bárminek, mert az oldalsó látótere is kiesik. Ilyen esetben vannak speciális pásztázási technikák szemmel, így adott esetben egy jelzőlámpa megkeresése nem tart fél percnél tovább.

Ezek után még kíváncsibb vagyok, mi van még?

Van a mindennapos tevékenységeket és életvitelt segítő eszközök használatának a tanítása. Ez nagy témakör, mert az önellátástól kezdve a háztartásvezetésen át a hivatali ügyintézésig minden beletartozik. Csak egy-egy példával: önellátáson belül hölgyeknél a sminkelés, férfiaknál a borotválkozás, háztartásvezetésnél a főzés és takarítási technikák, ügyintézésnél pedig iratrendszerezés. Szintén mi gyógypedagógusok tanítunk még két tantárgyat az egyik a látástréning. Ezt olyan klienseknek tartjuk, akiknek van használható látásteljesítménye (régen látásmaradványnak hívták, de ma már ezt a szót nem használják- a szerk.). Olyan technikákat tanítunk, hogy a meglévő látásukat a legoptimálisabban használhassák fel. Például van egy gyakori szembetegség, a Makula degeneráció, ami központi, vagyis centrális látótér kiesést okoz, vagyis leegyszerűsítve ahová nézel, pont azt nem látod. Ez különösen azért nehéz, mert az olvasás és írás képességét teljesen elveszítheti az ember, azonban közlekedni viszonylag sokáig tud egyedül. Van olyan tréning, amit úgy hívunk, hogy excentrikus fixálás, amikor azt tanítjuk, hogy ne középre fixáljon, hanem a perifériát használja erre. Ezzel a technikával és segédeszközös támogatással újra képesek lesznek olvasni a legtöbb esetben.

Átlagosan mennyi idő ezt megtanítani valakinek?

Emberfüggő, de mondjuk heti rendszerességgel oktatva, minimum 3 hónap. A látástréning másik nagy témaköre, amikor valamilyen eszközt adunk, mert általában szükség van rá az olvasáshoz vagy más tevékenységekhez. Például vannak asztali nagyítók, digitális nagyítók, olvasó televízió, színszűrő szemüveg, távcső. Egyrészt kiválasztjuk, hogy melyik a legjobb a kliensnek, másrészt a használatát be is tanítjuk, illetve segítünk abban, hol tudja beszerezni az adott eszközt, ugyanis mi nem forgalmazunk segédeszközöket. Az egyedi elbírálási kérelmekben és ügyintézésben viszont tudunk segíteni.

Akiknek még van használható látásteljesítménye, ők milyen felmérésen vesznek részt?

Náluk az első rehabilitációs felmérés kiegészül egy funkcionális látásvizsgálattal, ami nem egy orvosi vizsgálat, hanem egy gyógypedagógusok által elvégzett felmérés. Ilyenkor több funkciót nézünk, mint egy átlagos szemészeti vizsgálaton, ezért is hosszadalmas, nagyjából másfél óra egy ilyen felmérés. Nyolc különböző funkciót tesztelünk: a távoli látásélességet, a közeli látásélességet, a perifériális látóteret, a centrális látóteret, a kontrasztlátást, a színlátást, az olvasási képességet és az adaptációs képességet. Ez utóbbi a fényváltozáshoz való alkalmazkodási képessége a szemnek. Csak ez alapján a vizsgálat alapján tudjuk meghatározni, hogy milyen technikákra, szolgáltatásokra van szüksége az adott személynek. Persze vannak olyan szembetegségek, amik például napszakoktól függően befolyásolják a látást. Sok ezen belül is a fényváltozásához köthető, például a farkasvakság (azaz szürkületi vakság). Ilyenkor szürkülettől kezdődően annyira leromlik a látásteljesítmény, hogy nem is közlekednek egyedül, vagy csak segédeszközzel, nappal viszont szinte látóként tudnak közlekedni. Továbbá a stressz, a különböző lelki problémák, a magasabb vérnyomás vagy a vércukor szintjének változása is befolyásolja a látást, akár óráról órára.

Maradt még szolgáltatás, amiről nem meséltél?

Igen, a tapintható írás-olvasás, ismertebb nevén a Braille-írás (ejtsd:brej), illetve van egy másik a Moon rendszer, ami nem pont, hanem vonal alapú. Ezt olyan embereknek találták ki, akik rosszabb tapintással rendelkeznek, így könnyebb elsajátítani számukra.

A másik nagy csomag, amit az informatikus szakembereink csinálnak, ez telefonnal, számítógéppel és egyéb „okos” eszközökkel kapcsolatos. Általában képernyőnagyító vagy képernyőolvasó segítségével történik az oktatás. Ezekkel az eszközökkel megtanítjuk a számítógép használatát, akár az alapoktól addig, hogyan tud a kliens egy internetes banki felületet használni képernyőolvasó programmal. Az informatikán belül még van egy kommunikációs eszközök használatával foglalkozó terület, a telefon oktatás. Egy okostelefon hatalmas segítség tud lenni a látássérült embereknek.

Ezeken a szolgáltatásokon túl még van egy szociális munkás kollégánk, aki számtalan dologban tud segíteni. Például hivatalos ügyek intézése, pályázatírás, támogatási lehetőségek felkutatása. Illetve van egy pszichológus munkatárs, aki többek között abban tud támogatást nyújtani egyéni és csoportos formában, hogy hogyan küzdjön meg az illető a látássérüléssel, milyen erőforrásokat tud megmozgatni magában ennek érdekében, hogyan kezelje a mindennapos stresszhelyzeteket, esetleg komolyabb kríziseket.

Milyen támogatást tudtok adni a klienseknek hosszútávon?

Aki részt vesz egy rehabilitációs folyamaton, fontos, hogy az elején realizáljuk a szükségleteit, igényeit. Vannak olyan igények, amik nem reálisak egy adott élethelyzetben. Például sok embernek a családja nem hagyja, hogy önálló legyen, pedig lenne rá igénye. A támogatás így sok esetben egyfajta visszatartó erő is lehet, mert a „túlféltés” miatt nem engedik, hogy kiteljesedjen az önállóság. Ebben az esetben a tréningnek sincs olyan eredménye. Fontos, hogy a család nyitott legyen a segítségnyújtásra, de ne korlátozza be ezzel az egyént.

Visszatérve a rehabilitációra: miután a klienst minden modulból, amit igénybe vett lezártuk, utána is fennmarad a kapcsolat, hisz az életében bármikor lehet változás, akár egészségileg, akár munkahelyi vagy családi állapota szempontjából. Tehát ez egy élethosszig tartó rehabilitációs folyamat is lehet, ami azt jelenti, hogy bármikor lehet újra jelentkezni, ha megváltozott élethelyzet áll elő. Például egy várandós látássérült nőt meg tudunk tanítani a csecsemőgondozás technikáira, vagy egy esetleges költözés miatt teljesen új útvonalakat kell tanítanunk.

Mekkora az aránya azoknak, akik ténylegesen megvakulnak egy betegség miatt? Szoktatok egy romló szembetegség esetén felkészíteni embereket a vakságra?

Nagyjából a látássérültek egyharmada teljesen vak. Azonban a szembetegségek nagy százaléka esetén a látás fokozatosan romlik az idő előrehaladtával. Van olyan szembetegség, aminél a kliens hetente új látásállapothoz kell, hogy alkalmazkodjon. Ilyenkor is nagyon fontos a rehabilitáció, és a pszichológus szerepe is lényeges, aki végigviszi a klienst ezen a folyamaton, lelkileg támogatva. Viszont ma már olyan nincs, hogy valakit előre felkészítünk a vakságra. Régebben előfordult, hogy valakinek lefedték a szemét és úgy tanították. Manapság már két dolog miatt nem csináljuk ezt: egyrészt mert nem lehet valakit felkészíteni arra, hogy milyen lesz majd vakon élni, mert egyszerűen nem lehet ezt szimulálni. Én hosszú hónapokat töltöttem lefedett szemmel életem során, de az nem olyan, mert tudod, hogy leveheted a szemtakarót a tréning végén. Másrészt annak a pszichés tehernek, amit ez a szemtakarás okoz egy olyan embernél, aki tudja, hogy romlik a látása, nem tesszük ki a klienseket.

Hányan jelentkeztek hozzátok és vettek részt a szolgáltatásban, mióta megnyitott a központ?

Nagyjából 150 ember van, aki eddig eljutott hozzánk. A kapacitásunkat bőven túlléptük, mert az előző pályázati ciklusra is már háromszoros volt a túljelentkezés. Így sajnos van várólista, több hónapba is belekerülhet, mire valakit be tudunk hívni egy felmérésre.

Honnan finanszírozzátok a központ működését?

A rehabilitációs központ pályázati forrásból működik, ez teszi lehetővé, hogy minden szolgáltatásunk ingyenes, hiszen állami feladatot látunk el. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a finanszírozó és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) a pályáztató szervezet.

Köszönjük, ha csatlakozik támogatóink köréhez adó egy százalékának felajánlásával! 

Adószámunk: 18711389-1-13

Ha Ön látássérült és szüksége van segítségre, kérjük, keresse rehabilitációs központunkat az alábbi elérhetőségeken!

Szem(l)életmód Rehabilitációs Központ

Cím: 1143 Budapest, Ilka utca 35. fszt.

Nyitva tartás: H, K, Sz, Cs: 8:00-16:00, P: 8:00-14:00

Telefon: +36 70 677 5995
E-mail: szemleletmod@bulake.hu