A magyar Femtonics mikroszkópjai óriási segítség a tudományos kutatásban

Szerző

  • 2019-09-26
Admin profilkép

Admin

Bejegyzés megosztása

Borítóképen: Az új szkennelési stratégia lehetővé teszi a hálózati fiziológia rögzítését a korábban elérhetetlen látószögekből, felfedve az ép idegháló 3D-s feldolgozási jellemzőit. forrás: Marosi Máté és Csupernyák Csaba, Femtonics

A Femtonics mikroszkópja egyesíti a 3D-s véletlen hozzáférésű szkenneléssel ellátott galvanometrikus és rezonáns szkenner-alapú mikroszkópok előnyeit, mely óriási segítséget jelent a tudományos kutatásban, például: "Amit most tehetsz" - mondja Roska Botond -, egyidejűleg megvizsgálja az összes 150-200 presinaptikus idegsejt, amelyek hozzájárulnak a posztszinaptikus idegsejtekhez, és mit csinálnak egy adott pillanatban. Valójában elkezdheti elemezni, hogy az agy hogyan számol valós időben. ”

A biotechnológia legforróbb területei közé tartozik az agy működésének megértése és befolyásolása, a rákdiagnosztika és -kezelés, valamint állandó kihívás az újabb és újabb gyógyszerek fejlesztése. Világszerte több mint 120 labort szerelt fel egy magyar cég a csúcstechnológiát alkalmazó mikroszkópjaival, amelyek jóvoltából a kutatók ezeket az izgalmas és fontos témákat vizsgálhatják, felfedezéseikkel pedig hozzájárulhatnak a ma még gyógyíthatatlannak tartott betegségek kezelésének kidolgozásához. Sőt, az eszközöket gyártó Femtonics-nál is élénk kutatómunka zajlik, amelynek eredményeit a legrangosabb folyóiratokban – mint például a Nature kiadványai – és konferenciákon közlik a cég munkatársai.

 

Nem volt üzleti terv, csak a tudományos motiváció

Rózsa Balázs és Katona Gergely 2005-ben alapították a céget. Eleinte úgy tűnt, hogy még az Akadémia is beszáll a vállalkozásba, ám végül a szabályozás ezt nem tette lehetővé, de az MTA akkori elnöke, Vizi E. Szilveszter is részt vett az alapításban. A cég eleinte mondhatni csak papíron létezett, az alapítók nem is láttak benne üzleti potenciált – csak azért volt rá szükség, mert az akadémiai kutatásokhoz szükséges mikroszkópok építését formálisan egyszerűbb volt kiszervezni egy céghez az akkori körülmények között.

A kutatók ugyanis gyakran maguk állítják össze különböző részegységekből a számukra megfelelő mikroszkópokat, sőt, az sem ritka, hogy a tényleges összeszerelést is maguk végzik el. Így voltak ezzel Rózsa Balázsék is: egy nagyívű kutatási tervet szerettek volna megvalósítani, amihez szükségük volt egy úgynevezett kétfoton-lézermikroszkópra. Az agy- és idegsejtek működését különleges módon vizsgáló szerkezet ára azonban igen borsos, amit a magyarországi kutatóműhelyek nem tudtak akkoriban kigazdálkodni.

A publikációk és a konferencia-előadások viszont nemcsak az új megállapításokra hívták fel a nemzetközi tudományos publikum figyelmét, hanem a kutatómunka során használt eszközökre is. 2008-ban egy német labor munkatársai figyeltek fel Balázsék tudományos eredményeire és mikroszkópjára, amiből végül is megszületett az első megrendelés. A kutatók pedig rájöttek, hogy az eszköz, amit maguknak fejlesztettek ki, mások számára is hasznos lehet:

Akik látták az eredményeinket, odajöttek, hogy kell nekik is egy ilyen gép.

– mondta el Rózsa Balázs a kezdeti értékesítési sikerekről.

Beindult az élvonalbeli mikroszkópgyártás

Az igazi fejlődés 2010-ben indult, és az ekkor még garázscégként működő Femtonics néhány év alatt – túlnyomórészt exportértékesítéssel – a kkv-szektorba lépett át. A piaci sikerek mellett pedig a tudományos eredmények sem maradtak el, amit a díjak, rekordok, publikációk és konferencia-előadások mellett mi sem bizonyít jobban, mint hogy

a cég képviselői olyan jó nevű intézmények rendszeres meghívottjai, mint a Berkeley és a Stanford Egyetemek, illetve a Max Planck Intézet.

Az orvosokból, gépész-, villamos- és optikai mérnökökből, illetve biológusokból, lézerfizikusokból és szoftverfejlesztőkből álló csapat mára a világ leggyorsabb és egyedülálló módon három dimenzióban pásztázó mikroszkópját gyártja, amely a konkurens termékekhez képest egymilliószor gyorsabban tudja felmérni a megfigyelt élőlények agyi aktivitását. Egy ilyen berendezéssel például alaposan meg lehet vizsgálni, hogy ha egy egér lát valamit, az az agyában milyen aktivitást vált ki. Ezeket a megfigyeléseket felhasználva pedig adódik egy még izgalmasabb lehetőség:

az agy megfelelő részeinek ingerlésével ugyanúgy rekonstruálni lehet a korábban látottakat az élőlények számára, mintha azokat ismét a saját szemével látná.

Mindez pedig kulcsfontosságú lehet a látásromlás, a vakság és más betegségek kezelésében. Sőt, a csapat hosszú távú célja egy olyan agy-gép interfész megalkotása, amely nagy sebességű kétirányú kapcsolatot hoz létre az ember és a gép között. Ezen fejlesztéseikben az egyik legfontosabb partnerük a nemrég Magyar Szent István Renddel is díjazott, a Nobel-díj várományosaként is említett Roska Botond, aki a svájci Friedrich Miescher Institute-ban kutatja a látás folyamatának idegrendszeri vonatkozásait a Femtonics berendezéseivel.

Az agyi interfészekhez vezető hosszú fejlesztési út minden egyes lépcsőfoka úgy van megtervezve, hogy társadalmi és gazdasági eredményeket is hozzon. Ennek jegyében született meg a Nature kiadványában méltatott új mikroszkópcsalád is, és végezték el az első sikeres humán terápiás beavatkozásokat Erőss Loránddal az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet és a Femtonics közös pályázatának keretében.

A tudományos világ számára is megengedhető high-tech

Az akadémiai szféra sehol sem a túlzó pénzügyi lehetőségekről híres, amit a kutatásban is részt vevő Femtonics-nál jól látnak, ahogy azt is pontosan tudják, hogy mik az aktuális kutatási témák, és milyen eszközök kellenek ezek vizsgálatához. Hosszas fejlesztés után sikerült az első prototípusaik összetettségét és ezáltal az árukat is nagyjából a kezdeti szint tizedére csökkenteni, aminek köszönhetően piacképes, és ipari értelemben véve is maximálisan kidolgozott termékcsaládokat kínál a cég.

Sőt, műszakilag sok szempontból a legfejlettebb készülékeket gyártja a Femtonics, amit több mint húsz mérési világrekord bizonyít.

Azzal is alkalmazkodtak a sokszor forráshiányos tudományos világhoz, hogy bizonyos funkciókat külön modulokban árulnak, így a megrendelőknek csak azokat a kiegészítőket kell megvásárolniuk a mikroszkóphoz, amelyek ténylegesen szükségesek a kutatásaikhoz. Az utólagos bővítések pedig többletbevételt is hozhatnak a cégnek.

Mindeközben a Femtonics egyre inkább nyit az akadémián túli ügyfelek felé is. Rózsa Balázs a legfontosabb rövid távú célként említette, hogy a gépeiket a sebészeti beavatkozások során is jól használhatóvá tegyék. A műtétek közben valós idejű diagnosztikai eszközként használható mikroszkópok prototípusa idén decemberre fog elkészülni, és olyan részletes képalkotásra lesz alkalmas, hogy még az idegsejtek belsejét is meg lehet majd vele vizsgálni. A klinikumi berendezéseket pedig reményei szerint már a kórházak, gyógyító intézmények is vásárolni fogják.

Kutató diákmunkások

Amellett, hogy a Femtonics munkatársai számos magyar és külföldi egyetemen fordulnak meg vendégelőadóként, a diákok foglalkoztatásával is igyekeznek magukhoz csalogatni és felkarolni a tehetséges fiatalokat. Az alap- és mesterszakos hallgatók is bekapcsolódhatnak a kutatásokba, több doktorandusz pedig a disszertációját írja a cégnél végzett munkája alapján. Az együttműködés mindenkinek előnyös: az egyetemisták a legfejlettebb technikával dolgozhatnak, a kutatási eredményeik pedig a Femtonics hírnevét is öregbítik, és persze a diplomaszerzés után munkaviszonnyá fejlődhet a korábbi együttműködés.

Nem meglepő tehát, hogy a cégnél eleinte alig akadt olyan ember, akinek ne lett volna valamilyen tudományos háttere: biológusok, orvosok, fizikusok kerültek üzleti szerepbe a kutatás és fejlesztés mellett. Az utóbbi néhány évben ez változott, például profi pénzügyesek, marketingesek, értékesítők, logisztikusok, HR-esek erősítik a csapatot. A szinergia eredménye pedig az, hogy a cég képes reagálni a jól ismert piac igényeire. Ugyanakkor Rózsa Balázsék máig fontosnak tartják, hogy a csapattagok értsék a tudományos közeg működését. Hiába jelentkeznek tehát rendszerint tucatjával a Femtonics álláshirdetéseire még a mostani feszült magyar munkaerőpiaci helyzetben is, alkalmas szakembereket nem könnyű találni.

Rózsa Balázs szerint ugyanis a jövő egyik iparága a biotech, hiszen a mostani eszközökkel és tudással már olyan, az emberiséget régóta foglalkoztató kérdéseket lehet érdemben feszegetni, mint az aggyal való kapcsolat kialakítása (vagyis az úgynevezett agyi interface megalkotása) vagy az emberi élet kitolása akár 150 évig. Ráadásul sikeres üzleti modell esetén a tudományos eredményeket jelentős pénzügyi bevételekre lehet fordítani. A cégek között tehát nagy a verseny nemzetközi szinten az erre alkalmas tehetségek megtalálásában, a Femtonics is gyakran külföldről toboroz új embereket, akár korábban Magyarországról kiköltözött szakértőket is hazacsábítva.

Teljes cikk